Határtalanul 2024. –  HAT-KP-1-2023/1-001194

július 5, 2024

A program elnevezése: Görömbölyi diákok kirándulása Székelyföldön

A program megvalósulása: 2024. június 03-07.

Résztvevők: 23 fő tanuló és 3 fő pedagógus

Úti célok: Nagyvárad, Kolozsvár, Gyergyószentmiklós, Pongrác-tető, Békás-szoros, Gyilkos-tó, Mohos tőzegláp, Csíkszereda, Csíksomlyó, Gyergyószárhegy, Madéfalva, Szováta, Korond, Farkaslaka, Székelyudvarhely, Nagy-Küküllő, Torda, Királyhágó.

Részletes program:

Előkészítő óra: Az erdélyi utazásra a tanév során folyamatosan készültünk, mivel történelemből ebben a tanévben tanultunk a trianoni békéről és annak következményeiről. Kiemeltük a gróf Teleki Pál által készített ún. vörös térkép jelentőségét. A május 29-én megtartott előkészítő órán is felelevenítettük ismereteinket, prezentációt készítettünk a tervezett útvonalról, Erdély híres szülötteiről és megtekintettük a nemzeti összetartozás napjára készülő kiállítást is. Felkészülésünk során használtuk a Barangoló digitális tartalomtár feladatait. Szovátáról a „Legendás vizek” tankockából kaptunk információt, Parajdról az „Erdélyi formakincs” című tankocka segített többet megtudni, míg Gyergyószárheggyel kapcsolatban „Az Erdélyi Fejedelemség várai” című feladatsort oldottuk meg.

1. nap: A határ átlépése után Partium központjába, Nagyvárad felé indultunk, ahol a Kanonoksoron találkoztunk az idegenvezetőnkkel. Megnéztük a Szent László szobrot, a monumentális bazilikát és Szent László hermáját. A hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor Szent László koponyájának egy darabját őrzi ereklyeként. Ezután tettünk egy sétát Nagyvárad belvárosában, ahol láttuk a Fekete Sas palotát, a Görögkatolikus püspöki palotát, a Holdas-templomot, és a Városházát is. Következő megállónk a „kincses város”, Kolozsvár volt, ahol Mátyás király lovasszobránál gyűltünk össze egy csoportképre, majd megcsodáltuk a Szent Mihály templomot. Ezután Mátyás király szülőházát és Bocskai István fejedelem emléktábláját tekintettük meg. Elsétáltunk a Babes Bolyai Tudományegyetem mellett, majd betértünk a Farkas utcai református templomba, az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb épületébe. A templomból kijövet elmentünk egészen a várfalig, a Szabók bástyájáig, ami az egyetlen épen maradt bástya. Innen indultunk a szálláshelyünkre, Gyergyószentmiklósra, ahol finom vacsora várt bennünket.

2. nap: Reggeli után a gyergyószentmiklósi látványsajtműhelyben ismerkedtünk meg a sajt-és joghurtkészítés folyamatával, majd meg is kóstolhattuk ezeket az egészséges tejtermékeket, a bátrabbak pedig megfejhették Riska „tantehenet” is. Ezután a közelben található Örmény katolikus templomhoz sétáltunk át, ahol sok érdekes dolgot hallottunk az örményekről és a szokásaikról. Nem volt könnyű feljutni a templomtoronyba, de a gyönyörű kilátás megérte az erőfeszítést. Ezután a Tarisznyás Márton Múzeumban ismerkedtünk meg Gyergyószentmiklós történetével. Örömmel vettük észre, hogy a kiállítótérben miskolci fényképek is helyet kaptak. A nap második felében a természet szépségeivel ismerkedtünk, a kilátás a Pongrác-tetőről, a Békás-szoros lenyűgöző sziklái és a Gyilkos-tóból kiálló fatörzsek látványa mindnyájunkat elvarázsolt. A hazafelé vezető úton megálltunk a gyergyószentmiklósi Szent Anna Gyermekotthonnál, hiszen a lakók már vártak minket. Éppen június 4-én, a Nemzeti összetartozás napján történt mindez és az itt tett látogatásunk is bebizonyította, hogy nincsenek határok, legalábbis a gyerekek között nem jelentettek akadályt. Úgy csevegtek, játszottak, mintha régen ismernék egymást. Innen indultunk vissza a szállásunkra.

3. nap: A délelőtti órákban a Mohos tőzeglápot és a Szent-Anna tavat kerestük fel. A szunnyadó vulkán ikerkráterei páratlan természeti környezetben fekszenek, a tőzegláp soha meg nem növő fácskái mesevilágot idéznek a fapallón közlekedő kirándulók szeme elé. Innen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékének adózva a Nyerges-tetőre indultunk. A kopjafaerdőben megtaláltuk a miskolci kopjafát és egy idén áprilisban elhelyezett Görömbölyről származó keresztet is, amelyeket megkoszorúzva emlékeztünk a hősökre. Majd ellátogattunk Csíkszeredába, Csíksomlyóra, ahol megkóstoltuk a Mária forrás vizét és megnéztük a Kis Somlyó és a Nagy Somlyó között a Nyeregben a Hármashalom-oltárt, ahol a pünkösdi istentiszteleteket tartják. A Nyeregből lesétálva betértünk a Kegytemplomba is, ahol megcsodáltuk a híres Szűz Mária szobrot a karcolással az arcán. Ezután a Millenniumi templomot, másik nevén Angyalos templomot kerestük fel, amelyet Makovecz Imre tervezett. A templom tetején látható négy arkangyal már messziről mutatta az utat. A nap végén Madéfalván tisztelettel adóztunk a legyilkolt kétszáz székely emlékének, megkoszorúzva emlékművüket.

4. nap: A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban kezdtük a napot, ahol a vadászkiállítás és a kézimunka-kiállítás mellett Bethlen Gábor szobáját is megtekintettük. Természetesen a kápolna, a kilátó, a tömlöc és a kaloda sem maradhatott ki. Innen Szovátára vezetett utunk, ahol körbesétáltuk a  Medve-tavat és megnéztük a mellette elterülő tavakat is (Mogyorósi-tó, Zöld-tó, Vörös-tó, Fekete-tó). Egy különleges mesterséggel ismerkedtünk meg Korondon, a sóvágó mutatta be a munkáját és a sóból készített sokféle terméket. Ezután a korondi vásárban igyekezett mindenki beszerezni a vásárfiát. Utunkat folytatva felkerestük Tamási Áron szülőházát Farkaslakán, itt is elhelyeztük az emlékezés koszorúját. Székelyudvarhelyen a Mini Erdély Parkban zártuk a napot, ahol örömmel fedeztük fel azoknak az épületeknek a makettjeit, amelyeket már a valóságban is megcsodáltunk. Úton a szálláshelyre megálltunk egy kis pihenőre a Nagy-Küküllő felső szakaszának egyetlen mesterséges tavánál, a zetelaki víztározónál.

5. nap: Szálláshelyünket elhagyva a Tordai Sóbányába indultunk. A bányában lenyűgöző és egyben félelmetes mélységek és magasságok fogadtak bennünket, a sós levegő gyógyította légzőszerveinket miközben asztaliteniszeztünk vagy csak megpihentünk. A hatalmas óriáskerékről a bánya minden zugát be lehetett látni. A különleges környezetből kiszakadva, miután megmásztuk a felfelé vezető több száz lépcsőt, már repített is bennünket a busz hazafelé. A Tordai-hasadék mellett elhaladva mindenki készített még néhány fotót. Utolsó megállónk a Királyhágó volt, innen intettünk búcsút Erdélynek. Izgalmas, kalandos, élményekkel teli napokat töltöttünk itt, ismerkedtünk az emberekkel, értékeikkel, közös múltunkkal, a gyönyörű és különleges természeti kincsekkel. Ez az utazás egy életre szóló emlék marad mindannyiunknak, nagyon hálásak vagyunk a lehetőségért!

Értékelő óra: Az erdélyi kirándulásról élményekkel telve érkeztünk haza. Június 19-én egy osztályfőnöki óra keretében emlékeinket felidézve, megosztottuk azokat a hatodik osztályos tanulókkal. Többen fogalmazásukat olvasták fel azokról az eseményekről, helyekről, amelyek mély benyomást keltettek bennük, és készült egy összefoglaló bemutató azokról a helyekről, amelyeket bejártunk e csodálatos utazás során.